A mai utam a Vértesi úthoz vezetett, ám nem sok érdekesség fogadott. Úgy döntöttem, hogy ha már Debrecenben vagyok, meglátogatom gyerekkorom egyik kedvenc helyét, a Köntösgát környékét. Akkoriban még itt egy kis erdő állt, ma már ez nincs meg, de a Tócó-patak közelsége miatt azért érdemes időnként ránézni a területre. A vasúti töltés tövében lévő gyalogbodza termésein mezei poszáták táplálkoztak, akadt egy fiatal tövisszúró gébics is, de semmi egyéb. Aztán már a kocsi felé ballagva pillantottam meg ezt a madarat a vezetéken. Először vadgerlének gondoltam, majd a határozókönyvet felütve egyre erősebbé vált a gyanúm, hogy esetleg keleti gerlével van dolgom! Szerencsére jó pár fotót sikerült készítenem a madárról, így - később - eldőlt, hogy mégiscsak egy fiatal vadgerle volt a rejtélyes madár... Ehhez más, tapasztaltabb madarászok véleménye mellett a népszerű "Madárhatározó" angol nyelvű, nagy alakú változata, a Collins is kellett, hogy meg legyek győzve. A gyakoribb faj mellett az szólt, hogy "a vállevezők elég világos szürkék középen, illetve a rozsdás szegés is elég vaskos" - Kókay Bence válaszát ezúton is köszönöm. Engem elsősorban az zavart meg, hogy a terepi határozó nem ezeket a bélyegeket emeli ki elsősorban, hanem a vadgerlére jellemző fekete tollszárakat említi - ez hiányzott erről a madárról, illetve a keletire jellemző szürkébb farcsíkot mutatja - ez viszont jól látszik ezen a példányon. A "nagyalakú" Collins viszont sokkal részletesebben mutatja be a két fajt, és ez már számomra is meggyőzőbb volt.
 |
| Fiatal vadgerle |
Készítettem telefonnal a teleszkópba kamerázva egy rövid videót is a fajról. Ezen még zavaróbb a madár megjelenése, ha csak ez a dokumentum lenne a kezemben, még mindig tamáskodnék:-)
Tanulsága a történetnek, hogy mindig, minden bélyeget alaposan vizsgáljunk meg, mielőtt egy ritkaság mellett tennénk le a voksunkat, és ha tehetjük, készítsünk sok felvételt az adott madárról.
Ettől függetlenül érdemes időnként ránézni a Tócó-völgy bármelyik területére, így a Köntösgátra is. Sohasem lehet tudni, mi vár bennünket...
