Beindult a madárvonulás, így a nagy "tavaszi madárles" után jöhetnek az őszi élmények. A bocskaikerti erdőszélen először egy mogyorót rejtegető szajkóval hoz össze a sors. Sajnos csak rövid ideig mutatja magát és "zsákmányát", aztán továbbáll.
 |
| Szajkó |
Aztán a lucernaföld melletti fasorban már egy vonuló madárral is találkozom. Nem is eggyel, legalább egy tucatnyi szürke légykapóval hoz össze a sors. Idén most először látom a fajt, sőt, egyik-másik példány rövid időre ki is ül, hogy fotózhassam...
 |
| Szürke légykapó |
Harkályok is fel- feltűnnek, a legjobb faj ma kétségtelenül egy közép fakopáncs:
 |
| Közép fakopáncs |
Kis csapat énekesmadár bukkan fel halkan nyüzsögve: őszapók. Némelyik olyan közel van, hogy nem tudok ráélesíteni. Egyébként is nagyon szelíd faj, csak hát néhány másodpercnél tovább egyik sem bír megülni, így ez lesz a legjobb képem róla:
 |
| Őszapó |
Délután a Fancsikai tavaknál is teszek egy futó látogatást. Tavalyhoz képest bőven van víz, viszont nincsenek partimadarak. Vagy ha vannak is, a felnőtt mocsári növényzetben nem tűnnek fel, akárhogy keresgélek. Viszont fészkelt idén mind a négy vöcsökfaj, meg költöttek a hattyúk is. A hét fióka most már anyányi méretű, most is készítek egy fotót a "csonka" családról. (A többi nem fért rá a képre)
 |
| Bütykös hattyúk |
Ezután már csak egy érdekesség maradt. Mint egy hosszú nyakú vöcsök vagy búvár, úgy tűnt fel ez a vörös gém a vízen. Ugyanis úszott!!!
 |
| Vörös gém |
 |
| Vörös gém |
