Vörös és fekete

Ma délelőtt a Nagyerdőn volt egy félórám. Remek, napos időben aránylag kevés madár került elém, de sikerült egy rövidkarmú fakuszt megfigyelni. A fotózást nem várta meg, annál inkább a mókusok. Négy példányt is sikerült látni, és aránylag óvatosan megközelíteni is. Így sikerültek a képek:

Közönséges mókus

A vörös színűek mellett egy sötétebb példány is előkerült. Volt egy pillanat, amikor a kétféle színű mókus egy fatörzs két oldalán kapaszkodott. Remek fotó lett volna, de nem sikerült elcsípnem ezt a másodpercet. Állítólag a fenyvesekben tanyázó mókusoknak van barnásfekete bundájuk, a lombhullató fák között felnövő példányok pedig vöröses színezetűek. (Egyébként a kétféle bunda ellenére nálunk egyetlen fajuk fordul elő.)

Délután az újfehértói szikesre is volt időm ránézni. Bár mindenfelé sok a szemét, meg a villanyvezeték is sok helyen belelóg a képbe, csak sikerült a különben nagyon látványos szikformációkról néhány tájfotót készítenem. 

Vakszik Újfehértón

Tájkép templomtoronnyal

Újra a halastavakon

Kíváncsi voltam, milyen a halastavak állapota. Hallottam, hogy vannak jégmentes tóegységek, így reméltem, hogy talán valamilyen téli vendéggel is összeakadhatok. A Bivalyos nagy részén is volt még jég, de a többségén azért már csillogtak a vizek. Itt pedig tőkés récék, fütyülő récék és csörgő récék sokasága gyülekezett, majd pedig egy nyílfarkú récét is sikerült felfedeznem a seregükben. Ahol ennyi a zsákmány, ott a zsákmányolók is előkerülnek: Több, mint egy tucatnyi rétisas került ma délelőtt elém, némelyik többször is.

Rétisasok

A 33-ason autózva egerészölyveket, sőt két kis sólymot is láttam, de feltűnő volt a mindenfelé átrepülő nagy lilikek csapata is. A halastavakon azonban csak hazánkban fészkelő rokonaival, a nyári ludakkal találkoztam. A Bivalyoson is szépen gyülekeztek. Bár sok felhő szűrte a napfényt, egy-egy röpképpel már kísérletezhettem:

Nyári lúd

Akárcsak a rétisasok fenségesnek mondható látványának megörökítésével:

Rétisas

Míg a főgát felé gyalogoltam, az egyik rétisas nem törődve velem, egészen közel repült át fölöttem. Valószínűleg a fiatalsága/tapasztalatlansága volt az oka, mert általában sokkal óvatosabban viselkednek ezek a csúcsragadozók.

Rétisas

Ennek volt köszönhető, hogy életem eddigi legjobb rétisas-fotóját is sikerült elkészítenem:

Rétisas

A III-as tó nagy része jégmentes volt, itt sokezres récetömegek "vártak". A II. tónak csak kevés felülete nem volt befagyva, ott viszont kis bukók 14 példányos csapata mutatkozott. 8 fehér színű hímből, 6 sötétebb tojóból állt a téli vendégek serege.

Kis bukók

Szintén téli vendégek a kercerécék, belőlük tíznél többet számlálhattam a mai napon. Közben a fények is javultak, így a visszafelé gyaloglás közben is akadtak szép, megörökítésre váró pillanatok:

Nyári ludak

Szürke gém és nagy kócsag

Rétisas

Nyári ludak

Csókák

A halastóról távozva még az autóval is meg kellett állnom egy pillanatra. Ezeket a nyári ludakat is lencsevégre kellett kapnom. Érdemes volt kimozdulni ma is: 33 madárfajt sikerült összeszámolni és jó néhánnyal idén még először találkoztam.

Nyári ludak