Elkezdődött az utolsó téli hónap. Nem voltak túl kemény fagyok, nem nyüzsögtek a téli madárvendégek (a decemberben berobbant csonttollútömegekből mára csak kisebb csapatok maradtak), itt keleten még hó is alig-alig akadt. Mégis tél volt, és februárban bizony már jobb érzés várni a visszatérő madarakat és a lassan, de biztosan érkező tavaszt.
Ma reggeli sétámon a bocskaikerti erdőben néztem széjjel. Amolyan "se nem tél se nem tavasz" időben, de legalább napsütésben.
A kányabangita termése már messziről piroslik felém.
Teleobjektívvel, állvány nélkül ennyit lehetett kihozni a témából:
A cinegék táplálékot keresnek az erdőben is, nemcsak az etetőkön.
A gomba, a moha és a fa is olyan téma, amivel érdemes kísérletezni. Szerintem. A fajnévvel persze bajban vagyok.
Az alábbi gombafajt nem lenne nehéz a kinézetéről elnevezni:-))
Visszafelé, az állomás mellett egy nagy fakopánccsal is találkoztam.
Volt már jobb fotóm is a fajról. De azért szerintem elmennek ezek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése