Haláptól a Fancsikáig

A múltkor nagyon bejött a Halápi tározó, megismételtem hát a kirándulást ma is. Barna rétihéja fogadott egy száraz fán kiülve:

Az alábbi képen jól látszik a mérete a szarkákhoz viszonyítva. (Bár a ragadozó madarak hímjei eleve kisebbek!)

Jöttek az elmaradhatatlan nyári ludak is:

Több helyen már párokba rendeződtek a cigányrécék:

A Fancsikára ezúttal nem a főúton, hanem az erdei utakon keresztül jutottam el. Autóval nagy kihívás volt, de sikerült. (Ahol erdőirtást végeznek, ott azt hinné az ember, hogy az utakon nem hagynak utána ágakat, gallyakat - de igen... Másutt a törmelékkel teleszórt kottyanók tettek próbára, de végül az autó is, én is kibírtuk:-)

Érdemes volt a Fancsika 2-re eljutni, mert itt kontyos récékbe "botlottam". 2 hím, egy tojó úszkált a tavon. Itt az egyik gácsér:

Persze akadtak cigányrécék itt is.

Kérdés, hogy a mostani vízmennyiség meddig áll fenn. Sajnos, ha újra bejön a hőség és a szárazság, akkor nyárra megint nem maradnak majd "használható" vízfelületek az erdőspusztai tavakon. A hó azért hiányzott a télen, ezt a mostani tavaszi esők nem tudják pótolni. De azért  reménykedjünk, hogy lesz utánpótlás rendszeresen és sok madárfajnak szolgál majd a Fancsika élőhelyül az idén!

Kezdődhet a tavasz!

Úgy döntöttem, hogy a rég nem látott Halápi víztározó felé veszem ma az irányt. És milyen jól döntöttem! Gyönyörű tavaszi nap fogadott, amint az egyik magasles előtt kiszálltam a kocsiból. Ez az ősz is kikíváncsiskodott a sűrűből:

De aztán jöttek a madarak. Nyári ludak átrepülve és a vízen úszkálva is mutatkoztak.

Megérkeztek a cigányrécék is:

Téli vendégek is akadtak. Fenyőrigók csapata mellett igazi élmény volt ezzel a kékes rétihéjával találkozni:

De voltak piroslábú cankók, bíbicek, barátrécék, szóltak a bölömbikák! Visított a guvat, megjelent a vízityúk, a kacagott a kis vöcsök és komótosan úszkált a búbos vöcsök. Igazi tavaszi hangulat volt, az énekesesekről (csilpcsalpfüzike, énekes rigó, cigánycsuk) nem is beszélve. A Halápi tározó után nagy nehezen keveredtem ki a főútra, hogy aztán a Fancsikai tavakat is szemügyre vegyem. Érdemes volt a kiruccanás, itt hallottam például az idei első búbosbankát! A bütykös hattyúk egyike már fészket épített, a tó egyik távoli szegletében meg egy nagy kócsag ácsorgott. Bizony sokáig meresztettem rá a szemem, mert elég rövidnek és "túl sárgának" tűnt a csőre. Megfordult a fejemben a pásztorgém lehetősége is, amikor azonban felrepült a madár, már egyértelmű volt, hogy mégis nagy kócsag volt.

De cseppet sem voltam csalódott! Gyönyörű napsütéses időben 55 madárfajt figyelhettem meg és számos élménnyel lettem gazdagabb ma is! Igaz, hogy induláskor még -3 C fok volt, de ez már akkor is TAVASZ!