2019. január 17., csütörtök

Fenyőszajkó és nílusi lúd

Tegnap már csak átrepülve kerültek elém reggel a pacsirták, pedig egy gyalogos bejárással több élőhelyet is felkerestem. Az iskola melletti gyepen kívül a Fenyves utca és a temető közötti gyomos területet, illetve a partfal környékét.  A borongós, felhős időben azonban nem sok minden akadt: a leglátványosabbnak maga az égbolt bizonyult.
Ablak a világra:

Ma újra sok napsütés várt. Ránéztem a gyepre, de a pintyek száma is folyamatosan csökken, már alig 100-150 példány mozgott a területen. Erdei pacsirták pedig már nem mutatkoztak...
Egy vadrózsabokorban mezei és házi verebek "fotóztatták" magukat:
Mezei veréb (a háttérben egy házi)

Házi veréb tojó
Kenderikék és tengelicek megfogyatkozott serege:
Pintyek
Tegnap jutott el hozzám a hír, hogy Debrecenben, a Poroszlay utcán egy fenyőszajkó tartózkodik néhány napja. Már tegnap arra kanyarodtunk délután Flórikával, de félórás keresés alatt nem lett meg a madár... Ma délután volt egy kis időm, újra próbálkoztam. Először úgy tűnt, megint nincs szerencsém. Néztem a fákat, a madáretető környékét (állítólag a kihelyezett magokra is rájár), a szomszédos házak kertjét. Már majdnem feladtam, amikor az egyik ablakpárkányon üldögélve megpillantottam őkelmét:
Fenyőszajkó
Így találkoztam hát 10 év után újra fenyőszajkóval. Ő maga nem lelkesedett a pillanattól, mint én. Egykedvűen üldögélt az ablakpárkányon, tollászkodott, velem egyáltalán nem törődött. Csak a kerítés miatt nem mehettem hozzá közelebb, de így sem panaszkodhatok: a legjobb fényben sikerült "elkapnom" a vendéget.
Fenyőszajkó

Én és az árnyékom...
A szükségesnél tovább nem akartam zavarni a madarat (bár, mint említettem, nem zavartatta magát:-), meg azt sem akartam megvárni, hogy engem küldjön el valaki a helyszínről. 
Gondoltam, hogy a Poroszlay utcák és a Mikszáth u. között telelő erdei fülesbaglyokat is felkeresem. (Régen 50-60 példány is összeverődött itt a társasházak közötti fenyőkön és egyéb fákon. Már jó pár éve azonban körbekerítették az épületeket, így csak az utcáról be-bekukucskálva lehet baglyokat keresgélni.) Először úgy tűnt nincsenek is baglyok, majd egy fenyőn mégis számolhattam 6 példányt.  (Fotózni azonban nem lehetett.) Ez is több volt mint a semmi, hogy ténylegesen mennyi lehet a területen, az kérdéses. A régi nagy létszámot valószínűleg nem közelíti meg a számuk. 

Végül még a nagyerdei Békás-tavat gondoltam felkeresésre érdemesnek. A befagyott vízen csak egy kisebb lihogó maradt, ezen azonban kb. száz tőkés réce tartózkodott. És még valaki. Egy nílusi lúd!
Nílusi lúd
Az elég agresszív madárnak általában nem örülnek, ha megjelenik a vízimadarak között, ráadásul nehezen bizonyítható az előkerülő példányok vad vagy félvad eredete is. (Mivel sok helyen tartják, még a debreceni állatkertben is van - lehet hogy onnan szökött?) Egyet azért el kell ismerni: ez a madár úgy csúnya, hogy mégis szép...
Nílusi lúd

Nílusi lúd

Tőkés réce

Nílusi lúd

Nílusi lúd-portré

Nílusi lúd

Tőkés réce-tojó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése