Gulipánok, kis kócsagok

Az év rovara

A daru és a róka

Tegez utcai gólyák

Hosszú szünet után

Ma volt az utolsó nap, amit a munkahelyen kellett eltölteni, szóval délutántól indult számomra is a VAKÁCIÓ! A költözés, házfelújítás és egyéb munkák miatt jó ideje nem is gondolhattam a madarászásra (illetve csak gondolhattam rá...), ma viszont úgy döntöttem, hogy megünneplem a nyári szünet kezdetét. A Fancsikai tavakhoz látogattam el, annál is inkább, mert remek híreket kaptam innen mostanában. Népes fattyúszerkő telepet

Bocskaikertben

Vöcskök a Fancsikán

Félbemaradt blogomat folytatom...

Ma reggel a Fancsikai tavakra látogattam ki és meglepő madárbőség fogadott. 

Feketenyakú vöcsökből csak ez a három példány került elő:

Búbos vöcsökből azonban legalább 12 pár mutatkozott, sőt már fészket építő madarakat is láttam. Ez a példány úszott el legközelebb a parthoz.

Az viszont sajnáltam, hogy cigányrécével már nem találkoztam, viszont a kendermagosok jó tucatnyi mennyisége örömteli volt. Akármit mond is a szakirodalom, szerintem az egyik legtetszetősebb récefajunk:

Ahogy a Fancsika I-es Panoráma út felőli szakaszához értem, már messziről felhangzott a kis vöcskök kacagása. Csak számoltam, számoltam és végül 115 példányos minimum mennyiséget sikerült összehozni! (A tényleges mennyiség ennél csak több lehetett, akár 140 madár is lehetett a teljes vízfelületen.)

A Fancsika II-n aztán meglett a negyedik vöcsökfaj is: a vörösnyakú!

Később visszafelé újra a Fancsika I. partján haladtam, ahol Papp Gáborral is összefutottam. Az ő teleszkópján még másik 4 vörösnyakú vöcsök is előkerült, így összesen 5 példány jött össze a legritkább fészkelő vöcsökfajunkból. A tavon közel 500 szárcsa is tartózkodott, így a kanalas-, tőkés-, fütyülő-, böjti- és barátrécékkel együtt igazán gazdag volt a vízivilág a Fancsikán. (És a tucatnyi nagy kócsagot, szürke gémet, két barna rétihéját, bütykös hattyúkat még nem is említettem.)