Megfagyott pillanatok

Mínusz 16 fok. Ennyit mutatott reggel a hőmérő, amikor elindultam otthonról. A Vértesi úti Tócó-szakasz ilyenkor gyakran szolgál madártani meglepetéssel, a be nem fagyó folyószakaszon ugyanis hegyi billegető, havasi pityer, erdei cankó vagy sárszalonka is felbukkan időnként. Ma azonban más szolgált fotótémául. A rekultivált dombon ugyanis citromsármányok és mezei verebek csapata nyüzsgött. A remek fényben a zúzmarás ágakra ki- kiülő madarakat próbáltam fényképezni, így sikerült:

Citromsármány

A Tócó mellett gyalogolva a táli tájképek mellett őzeket is sikerült megörökítenem.

Őzek

A mederből legalább 2000 tőkés réce rebbent fel, kzötük 40-50 csörgő récét számoltam. A tömegből egyszerre mintha egy harmadik faj képviselőjét is megpillantottam volna. A kavargó masszában nem voltam biztos benn, így aztán gyorsan néhány kockát készítettem, és otthon átnézve a fotókat, meg is találtam a fütyülő récét! Érdekesség, hogy egyetlen korábbi adatom volt innen, amikor ugyancsak hasonló hidegben figyeltem (és fotóztam) egy példányt.

Fütyülő és tőkés récék

Persze a téli hideg is adott bőven témát:

Már visszafelé ballagtam, amikor karvaly szállt le nem túl messze tőlem. Az autóval meg is tudtam közelíteni, az ablakon kifotózva pedig ennyire sikerült megörökíteni a félénk madarat:

Karvaly

Később még többször megálltam, a citromsármány-csapatot érdemes volt fotózni a téli tájban:

Citromsármány

A kis énekesek persze nemcsak az én érdeklődésemet keltették fel. Újra megjelent a karvaly, ezúttal fára kiülve:

Karvaly

A nagy lárma oka

Gondoltam járok egyet a közelben, hátha akad a borult időben valamilyen madártani érdekesség. Az iskola mellett, miközben átvágtam az itt található fák között, nagy madárlárma állított meg. Rigók, szajkók, pintyek méltatlankodtak hangosan. Távcsővel próbáltam keresgélni a lárma okát, míg aztán végül megtaláltam:

Macskabagoly

Igen: egy macskabagoly. Szegény pont a fenyő tetejére ült ki, hátha lesz egy kis nyugalma...

Érdekes, hogy míg az erdei fülesbaglyok egyáltalán nem keltik fel az énekesek figyelmét, a macskabagoly megjelenésére mindig így reagálnak. Sajnos teljesen takarásmentes képet nem sikerült készítenem, a mai túra során így is ez volt a legérdekesebb megfigyelés.

Rigók nyomában

Újévi madarak

A léprigó és névadója

Téli reggel - pintyekkel

Bár még egy hét van decemberig, a ma reggel mínusz 5 fokos hideggel és dérrel köszöntött be Bocskaikertben. Lyukas órámon tettem egy kísérletet a környék feltérképezésére: vajon milyen fajokat hoz elém a lehűlés. Két holló örvendeztetett meg rögtön az út elején: nem számítottam rájuk, még a fényképező sem volt előszedve a táskámból, így csak egyiküket sikerült "dokumentálnom":

Holló

 A vasút melletti fasorban nagyobb csapat pinty mozgott. Legalább 50 fenyőpinty és 20-25 süvöltő táplálkozott a kőriseken. A téli vendégeket szerencsére sikerült aránylag közelről is figyelnem és fotóznom. Ilyen kis távolságról korábban még nem volt módom szemrevételeznem a fenyőpinteket. Szerencsére a Nap is sütött, így most nem volt akadálya a fotózásnak sem.

Fenyőpinty (hím)

Fenyőpinty (tojó)

Süvöltő (hím)

Életkép: fenyőpintyek, süvöltő

Fenyőpinty (hím)

 Érdekes volt a fejmintája ennek a példánynak:

 A madarakat annyira lekötötte a kőrismagok bontogatása, hogy ügyet sem vetettek rám:

Északi búvár

Tegnap egész nap esett, így esélyem sem volt a madarászatra. Azt terveztem, hogy ha ma az idő kegyes lesz hozzám, akkor felkeresem a legközelebbi állóvizet, hátha összehoz a sors egy téli vendéggel. Nos: majdnem minden összejött. Nem esett az eső (bár erősen borult volt az ég), kijutottam a Látókép után található K-2-es víztározóhoz (az alakja miatt  Gatya-tónak is nevezett horgásztóhoz), és még egy északi búvárt is sikerült megfigyelnem. A fény sajnos hiányzott a jó képekhez, de nem vagyok telhetetlen: az élmény így is nagy volt. A búvár fotózása közben nagy lilikek, nyári ludak és darvak hangjával telt meg a novemberi ég, így igazi késő őszi madarászatban lehetett részem.

északi búvár (fiatal)

északi búvár (fiatal)