Ma reggel csak egy gyors madarászatra futotta Bocskaikertben. Így is szerencsém volt: négy új érkezővel is találkoztam. Először a vadgerle már nagyon várt "turr-turr"-ját hallottam meg, majd a bokorban egy mezei poszáta is felbukkant:
 |
| Mezei poszáta |
Az autóból még sikerült fotóznom is, akárcsak a vezetéken ülő tövisszúró gébicset:
 |
| Tövisszúró gébics |
Érdekesség, hogy ugyanott üldögélt, ahol a múltkori nagy őrgébics. A távolból még sárgarigó hangját is hallottam, de mivel látni nem láttam, nem vettem fel a fajt a mai listámra. (A seregély mesterien tudja utánozni, és mivel az "aranymálinkóra" jellemző nyávogó hangot nem hallatta, nem lehetett kizárni a "plagizátort".
Úgy döntöttem, hogy a partfal felé is elnézek. Tegnap 9 mm eső esett, így kissé dilemmáztam, hogy a bevezető út menti sáron keresztüljut-e a kocsim, de végül a bátraké volt a szerencse. Az út többi szakasza már jól járható volt, és nemsokára búbospacsirta került az objektívem elé:
Aztán meglett a negyedik "új" faj is (az idén): egy rozsdás csuk:
Meze pacsirta már a tsz melletti szántó fölött is énekelt, itt azonban legalább három hímet hallottam. Egyet - igaz még az úton - meg is sikerült fotóznom:
A visszafelé úton újra egy búbospacsirta, népies nevén pipiske búcsúzott. Mindent összevetve: a villámmadarászatból szerintem sikerült kihozni a maximumot. Bár a Fancsikai tavak vagy a mikepércsi TKM-tározó ma jobban vonzott volna - és valószínűleg fajgazdagabb lett volna, mint úti cél - ma ennyire futotta:-)
