2016. október 30., vasárnap

A legkisebbtől a legnagyobbig

A Fancsikára mentem ma reggel. A Panoráma úton hagytam a kocsit, és gyalog jártam be az I. tavat. A legjobb madaras téma ma egy kis fakopáncs volt, sajnos elég sokat "bujkált". Azért a végén nem úszta meg és mégis lencsevégre került:

Kis fakopáncs
Kis fakopáncs
Természetesen remek őszi témát kínált az aranysárga színekben tündöklő bálványfa lombja, amit nem lehetett kihagyni:


Már visszafelé ballagtam, amikor az egyik fa mögül ismerős nyávogó hangot hallottam. Legnagyobb fakopáncsunk, a fekete harkály! Óvatosan megálltam a törzs előtt és vártam. Egyszerre előbújt a különben nagyon félénk és óvatos madár, és remek fényben, ideális távolságból próbálkozhattam a fotózásával. A madár sokszor elbújt, de mindig újra meg újra előbukkant a fatörzs valamelyik oldalán. Ez lesz idén a legjobb fotóm! - gondoltam naivan - mert kisvártatva megjelent egy kóbor horgász gépkocsival és pontosan a "harkályos fa" meg köztem berregett végig. A madár persze ezt már nem bírta ki, világgá ment, így a remek fotózásnak vége is szakadt. 
Az eddig elkészült képek közül azért ide illesztek kettőt. Fekete harkályról nem készítettem még ennél jobb fotót sem, de a tudat, hogy mit ki lehetett volna hozni a helyzetből egy kis szerencsével, még most is bosszant... (A horgász persze csak egy kört tett a gépkocsival, majd vissza is fordult. Egész délelőtt ő volt az egyetlen ember, akivel találkoztam a túrám során...)

Fekete harkály

Fekete harkály


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése