Tegnap kaptam a hírt, hogy füstös récéket láttak (Tar János, majd később mások is) a látóképi víztározón. Nagy sóhajjal vettem tudomásul az infót, mert nem is reméltem, hogy én is láthatom a ritka madarakat. De mivel ma megkezdődött a téli szünet és egyébként is volt dolgom Debrecenben, úgy döntöttem: teszek egy kitérőt és adok egy esélyt magamnak. Még 14 óra sem volt, de az erősen borult égbolt már ekkor késő alkonyati fényviszonyokat eredményezett. A K-2-es víztározó (mert ez a hivatalos neve a helynek, ahová igyekeztem) ma már kiépített horgásztó, annak minden előnyével és hátrányával. Előny, hogy ma már a legcsapadékosabb időszakban is járható a gátja (emlékszem még azokra a régebbi túráimra, amikor itt bokáig süllyedve kellett cuppogni a sárban, ami gumicsizmában sem volt túl kellemes élmény), hátránya pedig, hogy jóval zsúfoltabb, zavartabb a terület, mint egykor. A Gatya-tónak is nevezett terület csúfnevét furcsa alakjáról kapta: Egy nadrág két szárára emlékeztet a vízállás keleti és nyugati ága, aminek délre van a legszélesebb kiterjedése, az "ülepe":
A füstös récéket a tó keleti ágán (tehát a Debrecenhez közelebbi részén) figyelték meg. Ezt viszont ugyanúgy a nyugati ág (szár) felől érdemes megközelíteni, mert itt akár autóval is járható a gát, itt van a horgásztó hivatalos bejárata is. Gondolkodtam rajta, hogy bekérezkedem kocsival, de végül a gyaloglás mellett döntöttem. Szerencsére a portás/halőr most is simán beengedett, miután madármegfigyelési céllal érkeztem. Gyalogoltam hát dél felé a nyugati ág mellett és bár néhány mezei vereben kívül sokáig semmit nem láttam, mégis jóleső érzés fogott el. Mégiscsak egy vizes élőhelyen járok, vállamon a teleszkóppal, nyakamban távcsővel, ami mostanában nem adatott meg. (Az erdei kiruccanások azért mindig mások, mint a víz melletti madarászás, ahol spektívre is szüksége lehet az embernek.)
Egyre-másra horgászokba botlom, a tó kiszélesedő részén vannak a legtöbben. Mégis vannak madarak a vízen, de vajon mik azok? A távcsőbe pillantva nem hiszek a szememnek: bütykös ásóludak, de egy egész csapat! 25 példányt számolok meg, és bár elég messze vannak, fotóval majd videóval is próbálkozom, hogy megörökítsem a nem mindennapi látványt. Debrecen területén ez a valaha megfigyelt legnagyobb létszáma a fajnak! (Ráadásul az egyik kedvenc madaram, amelynek az első kelet-magyarországi költését is nekem sikerült bizonyítanom. Hihetetlen, hogy már annak is majdnem 20 éve...) A videó minősége persze hagy némi kívánnivalót maga után, de mentségemre szolgáljon, hogy csak egy rögtönzött megoldás volt:
Viszont cserébe a fotó sem jó...:-( (Mit nem adtam volna, ha napsütésben fényképezhetek!)
|
Bütykös ásóludak - rekordszámú csapat a város területén! |
De az élmény már megvolt! Nem hiába jöttem és még a keleti ágat nem is láttam. Nem is kell sokáig gyalogolnom, amikor kercerécékre bukkanok. Téli vendégek be nem fagyó tavakon, de Debrecenen belül azért nem számítanak mindennapos látványnak.
|
Kercerécék |
|
Kercerécék |
Összesen 11 példány kerül elő, négy hím és 7 tojó mozog együtt. Közben tucatnyi szárcsát, sőt egy áttelelő vízityúkot is felfedezek a túlsó part közelében, vagy száz tőkés réce is úszkál a vízen, de akárhogy nézem őket, más faj nem mutatkozik köztük... Egyre rosszabbak a fényviszonyok, pedig még mindig csak fél három van. Lassan elindulok hát visszafelé. Úgy tűnik, a füstösök már "elfüstöltek" innen. Tegnap még sokan megfigyelték a ritka madarakat, ma meg már madarásszal sem találkoztam, talán nem véletlenül - nyugtázom magamban, amikor két sötét madár bukkan fel a túlpart nádasa előtt. Csak nem??! De bizony, itt van a két füstös réce. (Hogy az előbb hol voltak, amikor ugyanitt ballagtam, csak a másik irányba?) Nagyon megörülök, hiszen Debrecen madárvilágát tekintve egy igazi ritkaságot láthatok. Az első adata a fajnak még 1930-ból származik, amikor Bársony György egy nászruhás gácsért lőtt a város szennyvízülepítő taván. A következő megfigyelésre 83 évet kellett várni, amikor Papp Gábor 2013 decemberében itt a Gatya-tavon látott három példányt, amelyekből két egyed még 2014 januárjában is kitartott. Most pedig, kilenc év múlva újra megjelent két madár.
Sajnos a rossz fények miatt ezúttal róluk sem készülhetett jobb fotó (és videó), de dokumentumnak azért elmegy...
|
Füstös récék |
|
Füstös récék |
A Debrecenben előforduló madárfajok közül számomra ez a faj volt a 222, amit magam is láthattam. 2022. 12. 22-én ez már számmágiaként is megállná a helyét (ha hinnék az ilyesmiben:-)) Mindenesetre előrehozott karácsonyi ajándéknak tökéletes volt a ma délután!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése