2016. augusztus 20., szombat

Pásztorgémek a Hortobágyon

Régen jártam a halastavakon, végül a mai napot tűztük ki Dorka lányommal egy kis hortobágyi kirándulás dátumának. Koczka Andrisék is épp erre a napra hirdettek szakvezetéses madarász túrát ide, így aztán csatlakoztunk a rendezvényhez. Mivel a csaknem három hete itt tartózkodó pásztorgémekkel is volt esélyünk találkozni, megvolt a megfelelő motiváció is számunkra.
Szerencsénk volt! Már a kisvonatból ki tudtunk szúrni három példányt, és a jármű zötyögése ellenére fénykép is készült egyikükről:

Pásztorgém
A Kondás tavon a rengeteg nyári lúd mellett darvakat, nagy godákat és füstös cankókat is megfigyelhettünk. A nagy hőségben sok egyébre már nem számíthattunk, így a következő járattal a Bivalyos tóig (a pásztorgémek tartózkodási helyéig) visszamentünk, és a a ritka vendégeket próbáltuk még keresni. Persze egy-két fotótéma addig is akadt:
Dankasirály

Kardoslepke
Végül előkerült mindhárom pásztorgém (ma csak ennyit láttunk, de Andristól tudom, hogy korábban 5 példányt is megfigyeltek a területen.). Aránylag elfogadható távolságról fotózhattuk a madarakat, csak a déli napsütéssel volt baj. Máskor nem is fényképeztem volna ilyen fényviszonyok mellett, na de a fajjal ez volt az első találkozásom!!!
Pásztorgémek

Pásztorgém
Végül egy rövid videót is készítettem a teleszkópba kamerázva a telefonnal. Mázlim volt, épp kajált közben valamit a madár - hogy mit, azt sajnos nem tudtam kilesni utólag sem.

Végül nagy hőségben, de eredményesen zárhattuk a mai napot: jót madarásztunk!

2016. június 25., szombat

Pacsirták között

Érdekes élőhely Bocskaikertben az úgynevezett "partfal". Az egykori homokbányászattó tanúskodó hatalmas gödrök falában partifecskék és gyurgyalagok költenek, de a környező mezőgazdasági területek is tartogatnak élményeket. Ma reggel például erdei pacsirta hangjára figyeltem fel, sajnos megpillantani nem sikerült a madarat. A mezei pacsirták viszont rendületlenül fújják gyönyörű éneküket a magasban. Leszállva viszont ritkán mutatkozik meg olyan szépen, mint ma történt. Az autó ablakán át fotózva sikerült is megörökíteni:

Mezei pacsirta

Mezei pacsirta
Bocskaikertben egyáltalán nem ritkaság, ha búbosbankával találkozunk. Őkelme ezúttal egy barázdabillegetővel sétálgatott, rovarzsákmány után kutakodva. Sajnos a billegető nem lett éles, így ő végül lemaradt a képről. A banka-fotó viszont hangulatos lett - szerintem.

2016. június 19., vasárnap

Partfalas élmények


Ma ismét a partfalat látogattam meg. 9-10 pár gyurgyalag, 15-20 pár partifecske költhet itt.

Partifecske
Érdemes azonban a partfal mögé is vetni egy-egy pillantást. Örömteli egy sármányféle jelenléte a területen: ez pedig a sordély! Minden bizonnyal költ ezen az élőhelyen.
Sordély
A homoktalaj sok érdekességet tartogathat még. Ezt a kis "tölcsérlakót" alig vette észre, majd később egy negyedórán át figyeltem a viselkedését. Talán valamilyen aknászpók lehet, folyamatosan kiszaladt, majd visszaszaladt a lyukból.



A cigánycsuk hímje igencsak mutatós, kár, hogy félig takarták az akáclevelek:

Cigánycsuk

A tövisszúró gébics is rendszeresen szem elé kerülő és minden bizonnyal fészkelő faj a területen. Ez a szürke fejű tojó igazán mutatósan ült be elém, így aztán lencsevégre kaphattam.
Tövisszúró gébics - tojó

Tövisszúró gébics - tojó

2016. június 11., szombat

Tócó-völgyi pillanatok

Elhatároztam, hogy ma reggel körbejárom a Tócó-völgy köntösgáti részét. Az énekesek domináltak ezúttal. A vasúti töltés melletti, fás-bokros élőhelyen barátposzáták, fülemülék és mezei poszáták fogadtak.




A réti útifüvet porzó méhecske látványa is fotótémát kínált.

Akárcsak a Tócó-patakban nyugodtan pihenő tavi béka.

A Lapos melletti vasúti töltés mentén bodzabokrok, diófák, sőt nádasok húzódnak. Egy virágzó (gyalog)bodzán érdekes jószágra bukkantam, Valamilyen darázsra hasonlító, hártyásszárnyú rovar, de hogy pontosan micsoda, azt eddig nem sikerült kiderítenem. Várom az ötleteket!



2016. május 22., vasárnap

Újra Sárándon

Régen jártam már a mikepércsi-sárándi határban. Ezúttal hát errefelé vettem az irányt. Már a sárándi tsz-úton meg kellett állnom: ez a barna rétihéja szerepelni akart a felvételen:-))

Barna rétihéja

Ennél jobb portré is sikerült, néhány perccel később. Ugyancsak a kocsiból kaphattam lencsevégre ezt a gébicset. Az elmosódott háttérrel igazán ütős kép lett - szerintem.
Tövisszúró gébics
A Városréti legelőn néhány éve találtam pár tő korcs vagy más néven fátyolos nőszirmot.Kíváncsi voltam, megvannak e még. Szerencsére találtam két tövet, igaz már kezdtek elvirágozni. Ahogy tovább ballagtam, kb. 500 méterre valami kéklett tőlem a távolban. Csak nem ezek is Iris spuriák? Elhatároztam, hogy előbb a tározó madárvilágát derítem fel, azután visszafelé ellenőrzöm a gyanúmat. Az egykor szebb napokat látott Tócó-Kösely menti tározónak most csak egy medencéjében csillogott némi víz. Piroslábú cankó, szárcsa, átrepülő vörös gém szolgált némi madaras énekességet. No meg a nádi énekesek: cserregő- foltos és énekes nádiposzáták, nádirigó, nádi tücsökmadár és kékbegyek! Visszafelé egy madarász kollégával is összetalálkoztam, így együtt derítettük fel a kékes lilás rejtélyt. Közben két darut is láttunk, ami különösen örömteli volt (ennél nagyobb öröm csak az lett volna, ha fiókával kerülnek elénk:-))

Aztán meglett az íriszmező: 

Korcs vagy fátyolos nőszirom


Közelről a virág

Kibomlóban

Legalább 1600 tő virágzott a védett növényből, de talán a 2000 példány sem túlzás. Húsz millió forint eszmei érték (ha a majdnem ennyi, már elvirágzott, terméses egyedet nem számoljuk) terítette be előttünk a tájat: ezért már biztosan érdemes volt felkelni!



2016. március 25., péntek

Haláptól a Fancsikáig

A múltkor nagyon bejött a Halápi tározó, megismételtem hát a kirándulást ma is. Barna rétihéja fogadott egy száraz fán kiülve:

Az alábbi képen jól látszik a mérete a szarkákhoz viszonyítva. (Bár a ragadozó madarak hímjei eleve kisebbek!)

Jöttek az elmaradhatatlan nyári ludak is:

Több helyen már párokba rendeződtek a cigányrécék:

A Fancsikára ezúttal nem a főúton, hanem az erdei utakon keresztül jutottam el. Autóval nagy kihívás volt, de sikerült. (Ahol erdőirtást végeznek, ott azt hinné az ember, hogy az utakon nem hagynak utána ágakat, gallyakat - de igen... Másutt a törmelékkel teleszórt kottyanók tettek próbára, de végül az autó is, én is kibírtuk:-)

Érdemes volt a Fancsika 2-re eljutni, mert itt kontyos récékbe "botlottam". 2 hím, egy tojó úszkált a tavon. Itt az egyik gácsér:

Persze akadtak cigányrécék itt is.


Kérdés, hogy a mostani vízmennyiség meddig áll fenn. Sajnos, ha újra bejön a hőség és a szárazság, akkor nyárra megint nem maradnak majd "használható" vízfelületek az erdőspusztai tavakon. A hó azért hiányzott a télen, ezt a mostani tavaszi esők nem tudják pótolni. De azért  reménykedjünk, hogy lesz utánpótlás rendszeresen és sok madárfajnak szolgál majd a Fancsika élőhelyül az idén!

2016. március 20., vasárnap

Kezdődhet a tavasz!

Úgy döntöttem, hogy a rég nem látott Halápi víztározó felé veszem ma az irányt. És milyen jól döntöttem! Gyönyörű tavaszi nap fogadott, amint az egyik magasles előtt kiszálltam a kocsiból. Ez az ősz is kikíváncsiskodott a sűrűből:

De aztán jöttek a madarak. Nyári ludak átrepülve és a vízen úszkálva is mutatkoztak.

Megérkeztek a cigányrécék is:

Téli vendégek is akadtak. Fenyőrigók csapata mellett igazi élmény volt ezzel a kékes rétihéjával találkozni:

De voltak piroslábú cankók, bíbicek, barátrécék, szóltak a bölömbikák! Visított a guvat, megjelent a vízityúk, a kacagott a kis vöcsök és komótosan úszkált a búbos vöcsök. Igazi tavaszi hangulat volt, az énekesesekről (csilpcsalpfüzike, énekes rigó, cigánycsuk) nem is beszélve. A Halápi tározó után nagy nehezen keveredtem ki a főútra, hogy aztán a Fancsikai tavakat is szemügyre vegyem. Érdemes volt a kiruccanás, itt hallottam például az idei első búbosbankát! A bütykös hattyúk egyike már fészket épített, a tó egyik távoli szegletében meg egy nagy kócsag ácsorgott. Bizony sokáig meresztettem rá a szemem, mert elég rövidnek és "túl sárgának" tűnt a csőre. Megfordult a fejemben a pásztorgém lehetősége is, amikor azonban felrepült a madár, már egyértelmű volt, hogy mégis nagy kócsag volt.


De cseppet sem voltam csalódott! Gyönyörű napsütéses időben 55 madárfajt figyelhettem meg és számos élménnyel lettem gazdagabb ma is! Igaz, hogy induláskor még -3 C fok volt, de ez már akkor is TAVASZ!