2018. május 27., vasárnap

Pásztormadarak helyett...

Egyre-másra jöttek a hírek, hogy itt is, ott is láttak pásztormadarakat. Figyelgettem én is a környékbeli eperfákat, lestem a seregélyrajokat, de a rózsaszínű madarak elkerültek. Ma reggel is nekivágtam és körbeautóztam a környékbeli élőhelyeket. A partfal közelben citromsármányok adtak  jó fotótémát.
Citromsármány

Bár madaras élmény itt több nem akadt, egy-két szép pipacsnak nem tudtam ellenállni. Az ellenfény és a félellenfény sokat segített:



Pipacs


Pipacs

Pipacs és látogatója
A partfal után az egykori tsz felé vettem az irányt. Itt a kihelyezett trágyakupacokon sárga billegetők szaladgáltak és énekeltek:

Sárga billegető

Éneklő sárga billegető
Ugyanitt seregélyek is táplálkoztak. Egyikük ugrását sikerült megörökítenem:



Még érdekesebb a következő kép. A korábban csak kártevőnek kikiáltott és sokak által ma is annak tartott madár bizony rengeteg rovart és lárvát is elpusztít. Íme:
Seregély - nem szőlővel és cseresznyével a csőrében

Már fiatal seregélyek is akadnak bőven, így a csapatok létszáma is egyre nagyobb. Ha pásztormadarak nem is akadtak, a mai élmények azért kárpótoltak.


Fiatal seregélyek


2018. április 21., szombat

Cserebogár röpkép

Nincs autofókuszos objektívem, így gyors röptű madarakról is meglehetős kihívást jelent éles képet készíteni. Reménytelen vállalkozásnak tűnhet ugyanezt repülő rovarokkal megpróbálni. De ha olyan cserebogárrajzás van, mint most áprilisban, akkor azért mégis lehet esély. Lyukasórámban a könyvtár ablakából kísérleteztem a rajzó cserebogarak fényképezésével. Ez lett a legelfogadhatóbb fotóm.


2018. március 24., szombat

Köd mögöttem

A hó még mindenütt látszik, bár azért megkezdődött már az olvadás. A Vértesi úti Tócó-szakaszhoz érve hatalmas köd burkolta be a tájat. Gyakorlatilag semmit sem láttam, csak a dankasirályok és barázdabillegetők hangja árulkodott arról, hogy lenne mit nézni... Néhány csilpcsalpfüzike, egy erdei cankó meg pár nádi sármány került csak látótávolságon belülre, és a köd csak nem akart feloszlani. Amikor megjelent a Nap, a Tócó tájképi értéke is megmutatkozott:

Tócókanyar a ködben
 A köd nem csúnya téma egyébként, de már nagyon vártam, hogy végre madarakat is láthassak.

Egész közel repült el fölöttem egy barna rétihéja, idén az első. A Vértesi út mentén ez volt a legérdekesebb madaras élményem. A következő úticélom a Köntösgát környéke volt. Addigra valamelyest javultak a fényviszonyok, a Kunhalom utca melletti vízálláson szedegető fenyőrigók között egy szőlőrigót is sikerült felfedeznem:
Szőlőrigó és fenyőrigó

A csatorna sáros oldalán szedegető énekes rigó is jobbra számíthatott, amikor március elején visszatért:
Énekes rigó

Énekes rigó a hóban
 Nem sokkal később egy újabb "jó" faj bukkant fel - sajnos csak egy pillanatra. Erdei szalonka!!! Majdnem pontosan 20 évvel (1998. október 30-án) ezelőtt találkoztam már vele, nem is olyan messze a mostani helyétől. Nem túl gyakran kerül tehát a szemem elé:-)
Erdei szalonka
 Jó bélyeg a fajra a madár "pocakja" meg a csőrének a hossza. Ha tovább tudtam volna figyelni, a viszonylag lassú repülése is észlelhető lett volna. Most hamar eltűnt az ágak takarásában.
Erdei szalonka
 A Köntösgáti legelő is szomorú képet mutatott - legalábis a bíbiceknek biztosan nem tetszett ez a látvány:
Bíbic a hóban
 A legelő északi sarkában viszont egy jókora vízállás fogadott, ami már alig-alig volt jég alatt.




Barázdabillegetők, fenyőrigók, seregélyek táplálkoztak rajta, majd egyszercsak egy újabb érdekes madárfaj is előkerült. Parti lile! Májusi meg nyár végi vonulásán már sokat láttam a fajt, de havas-jges környezetben még új volt a látványa: 
Parti lile

Parti lile

 Hogy népszerű hely ez most a madarak között, azt a hóban látható sok lábnyom is megmutatta:

Nyomok a hóban

Madárlábnyomok
 Időközben a Nap is kisütött. Sajnos a parti lile eltűnt, de a fenyőrigó vállalta a fotózást:
Fenyőrigó

Akárcsak egy újabb énekes rigó is:
Énekes rigó
 Ezen a télen már többször sikerült fenyőrigót fotóznom, de jó fényben, víztükörrel most is filmre (azaz memóriakártyára) kívánkozik a látvány:
Fenyőrigó
 Ezen a képen éppen elnyelni készült egy gilisztát:

Ezért szeretik hát a vizes legelőket, gyepeket felkeresni. Valószínűleg más táplálékot is találnak ilyenkor, de most legalább négy gilisztazsákmányolást figyelhettem meg részükről. Egy példány még közelebbről is megmutatta magát:


Az átrepülő bíbiccsapat - köztük egy seregéllyel - is szürreális látvány volt. Akárcsak a barázdabillegető meg az örvös galamb. Pedig az idő nekik dolgozik - csak kitavaszodik már végre!
Bíbicek

Barázdabillegető

Bíbic a hóban

Örvös galamb