2012. december 26., szerda

Ölyvek és ásólúd

Ma reggel úgy döntöttem, hogy végre madarászom egy jót. A debreceni szeméttelep és környéke jó célpontnak tűnt, mivel közel van, és a mostani enyhe idő talán még a sirályokat is visszahozta. A biztonsági őr azonban nem akart beengedni a lerakó területére, mivel nem kapott "erre nézve utasítást". Mivel nem nagyon láttam sirályokat mozogni a lerakó fölött, ezért nem is nagyon erőltettem a bejutást. Jött a "B" terv: a Tócó partján a szennyvíztisztítóig elsétálva esetleges áttelelő madarakat keresni. Korábbi teleken havasi pityerek, hegyi billegetők, erdei cankók is akadtak a Tócóban, így reménykedtem valami jó fajban most is. A sokszor bejárt terület most alaposan megváltozott. A régi, mindenféle szabályok nélkül épült lerakó rekultivációja zajlik éppen, így a Tócó nyugati ága mellett haladva most a következő kép fogadott:

Persze eszembe jutott, hogy májusban vagy augusztusban ez most micsoda partimadaras élőhely lehetne... De hát december van. Madarak nem is nagyon nyüzsögtek, csak a vetési varjak, csókák meg a szokásos egerészölyvek. Illetve hamar kiszúrtam egy "szokatlant" is. Ez a vöröses beütésű példány rögtön gyanússá vált, így a borult, fényszegény idő ellenére jó pár fotót próbáltam róla készíteni. Szerencsére nálam volt a fotóadapter, így a nagy távolság ellenére is sikerült dokumentálni az érdekes madarat. És milyen jól tettem: Később a fotókat megnézve Dr. Kovács Gábor és Kovács Gergely is megerősítette a gyanúmat: ez nem egerészölyv, hanem egy fiatal pusztai ölyv!!!






Néhány nappal ezelőtt Molnár Márton bütykös ásóludat látott a tőkés récék között a Tócóban. Remek adat, azt viszont csak titkon reméltem, hogy én is találkozom ma az áttelelő madárral. És íme: miközben az ölyvet fotóztam, a Tócó patak partján majdnem "belebotlottam". A félig takarásban lvéő madár még nem vett észre, később azonban felrepült, és pár röpkép is készült róla. 





Sirályok még a szennyvíztisztító műtárgyain is alig mutatkoztak (vagy 15 danka kivételével), de észak felé ballagva újabb érdekes madár fogadott. Ez a fehér fejű ragadozó egy világos színváltozatú egerészölyv. Vagy tíz évvel ezelőtt rendszeresen láttam ezen a területen egy hasonló példányt, akkor még nem tudtam fotókat készíteni. A felhős, borult idő és a nagy távolság most semnekem dolgozott, de azért dokumentáltam a nem megszokott látványt. (Még 6 napig úgyis ez a faj az év madara:-))



Akadt még egy áttelelő erdei cankó is meg egy ökörszem, úgyhogy utólag végül is örültem, hogy nem a szeméttelep területén töltöttem a mai reggelt. Több élményből is kimaradtam volna!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése