Végre a Tócó-Kösely menti tározót is meglátogathattam. A hatalmas sárban nem mehettem végig autóval, így egy félórás gyaloglás oda és egy félórás gyaloglás vissza máris egy teljes órát elvett a mai terepi programomból. Teljes állományfelmérést próbáltam végezni, így azonban csak a tórendszer északi felén sikerült.
Nagyon szép a tavaszi táj, az alábbi képek szerintem jól illusztrálják mindezt:
A vonulás erősen zajlik. Ilyenkor olyan fajok is előfordulhatnak a nádasban, amelyek egyébként nem vízimadarak.
Mint ez a csilpcsalpfüzike:
Persze azért az igazi vízi fajokat is érdemes volt figyelni.
Akadtak cigányrécék:
De a legjobb faj ma ez az üstökösgém volt:
Egyébként akadtak kendermagos récék, kanalas récék, barátrécék, fütyülő réce. A nádi énekesek közül meg nagyon sok nádi tücsökmadár és foltos nádiposzáta akadt, de akadt két kékbegy is. És ma hallottam az első cserregő nádiposzátát.
Visszafelé az erős ellenfényben egy vörös vércse is "rám repült". Ilyen lett róla a fotó:
Az úton visszafelé gyalogolva egy mezei nyúl vett tüzetesebben szemügyre....
Teccenek a képek, talán a tájról is akad fogalmam. Néhány -nem sok- személyes gondolatra itt és a többi bejegyezésnél, akár visszamenőlegesen is bátorítanálak. Benyomások, fajok, nem fotózott, de megfigyelt növények, madarak, és így tovább. Életre kelne a beszámoló:)
VálaszTörlés