2018. március 24., szombat

Köd mögöttem

A hó még mindenütt látszik, bár azért megkezdődött már az olvadás. A Vértesi úti Tócó-szakaszhoz érve hatalmas köd burkolta be a tájat. Gyakorlatilag semmit sem láttam, csak a dankasirályok és barázdabillegetők hangja árulkodott arról, hogy lenne mit nézni... Néhány csilpcsalpfüzike, egy erdei cankó meg pár nádi sármány került csak látótávolságon belülre, és a köd csak nem akart feloszlani. Amikor megjelent a Nap, a Tócó tájképi értéke is megmutatkozott:

Tócókanyar a ködben
 A köd nem csúnya téma egyébként, de már nagyon vártam, hogy végre madarakat is láthassak.

Egész közel repült el fölöttem egy barna rétihéja, idén az első. A Vértesi út mentén ez volt a legérdekesebb madaras élményem. A következő úticélom a Köntösgát környéke volt. Addigra valamelyest javultak a fényviszonyok, a Kunhalom utca melletti vízálláson szedegető fenyőrigók között egy szőlőrigót is sikerült felfedeznem:
Szőlőrigó és fenyőrigó

A csatorna sáros oldalán szedegető énekes rigó is jobbra számíthatott, amikor március elején visszatért:
Énekes rigó

Énekes rigó a hóban
 Nem sokkal később egy újabb "jó" faj bukkant fel - sajnos csak egy pillanatra. Erdei szalonka!!! Majdnem pontosan 20 évvel (1998. október 30-án) ezelőtt találkoztam már vele, nem is olyan messze a mostani helyétől. Nem túl gyakran kerül tehát a szemem elé:-)
Erdei szalonka
 Jó bélyeg a fajra a madár "pocakja" meg a csőrének a hossza. Ha tovább tudtam volna figyelni, a viszonylag lassú repülése is észlelhető lett volna. Most hamar eltűnt az ágak takarásában.
Erdei szalonka
 A Köntösgáti legelő is szomorú képet mutatott - legalábis a bíbiceknek biztosan nem tetszett ez a látvány:
Bíbic a hóban
 A legelő északi sarkában viszont egy jókora vízállás fogadott, ami már alig-alig volt jég alatt.




Barázdabillegetők, fenyőrigók, seregélyek táplálkoztak rajta, majd egyszercsak egy újabb érdekes madárfaj is előkerült. Parti lile! Májusi meg nyár végi vonulásán már sokat láttam a fajt, de havas-jges környezetben még új volt a látványa: 
Parti lile

Parti lile

 Hogy népszerű hely ez most a madarak között, azt a hóban látható sok lábnyom is megmutatta:

Nyomok a hóban

Madárlábnyomok
 Időközben a Nap is kisütött. Sajnos a parti lile eltűnt, de a fenyőrigó vállalta a fotózást:
Fenyőrigó

Akárcsak egy újabb énekes rigó is:
Énekes rigó
 Ezen a télen már többször sikerült fenyőrigót fotóznom, de jó fényben, víztükörrel most is filmre (azaz memóriakártyára) kívánkozik a látvány:
Fenyőrigó
 Ezen a képen éppen elnyelni készült egy gilisztát:

Ezért szeretik hát a vizes legelőket, gyepeket felkeresni. Valószínűleg más táplálékot is találnak ilyenkor, de most legalább négy gilisztazsákmányolást figyelhettem meg részükről. Egy példány még közelebbről is megmutatta magát:


Az átrepülő bíbiccsapat - köztük egy seregéllyel - is szürreális látvány volt. Akárcsak a barázdabillegető meg az örvös galamb. Pedig az idő nekik dolgozik - csak kitavaszodik már végre!
Bíbicek

Barázdabillegető

Bíbic a hóban

Örvös galamb

2018. március 18., vasárnap

Nyüzsgés az etetőn...

Két hete azt írtam, hogy igencsak téliesen indult első tavaszi hónapunk... Nos, így is folytatódik. Jó előre beharangozták a mostani zimankót, de azért nehezen hittük el. Tegnap délelőtt hallottam az első csiplcsalpfüzikét a Fancsikai tavak mellett, sőt, három füsti fecskét is láttam. Szegények nem sok jóra számíthattak. A tegnap éjszakai hóvihar biztosan megtette a magáét:


Ma reggel tettem egy rövid sétát az erdőben. A hófúvás építette látványos formációkat nem találtam, így csupán néhány közepes tájképet készítettem.


A héjakút-mácsonya is új arcát mutatta:

Az alábbi képen azért látszik valami a szél környezetalakító hatásából:

Egy magányos tölgylevél mindig látványos a hóban:

A nem várt hideg és hótakaró próbára teszi a madarakat is. Egész télen nem tapasztaltam olyan nyüzsgést az etetőm, mint ma. Csízek, zöldikék, tengelicek járultak a terített asztalhoz:
Csízek

Csízek

Csízek és zöldike

Tengelic és zöldikék

Zöldikék és csíz

Tengelic


Csíz

Csíz
Az alábbi videón még látványosabban mutatkozik mindez:

Azokkal a fajokkal együtt, amelyeket nem sikerült megörökíteni, több mint egy tucat madárfaj jelent ma meg az etetőn és közvetlen környékén. Öt pintyféle (meggyvágó, tengelic, zöldike, csíz, fenyőpinty), két veréb (házi- és mezei veréb), fekete rigó, barázdabillegető, vörösbegy, széncinege, balkáni gerle. (Másnap még énekes rigó és erdei pinty is csatlakozott a társasághoz!)

Madáreleséggel még fel vagyok szerelkezve, látványos is a madársereg az udvaron, de azért jó lenne már, ha beköszöntene az a bizonyos kikelet!!!

2018. március 4., vasárnap

Még mindig téli képek...

Első tavaszi hónapunk igencsak téliesen kezdődik:-) Így az elmúlt napokban készült képeimen sem a kikelet hangulata érhető tetten. De azért a hideg évszak néhány szépségének még akkor sem tudtam ellenállni, ha már én is a tavaszt várom.

Nyuszi ül a hóban...
Mezei nyúl
 Debrecenben a Tócó talán télen a legszebb. Akár a Bartók Béla úton...
Tócó
 ... akár a Vértesi úton kapjuk lencsevégre:
Tócó a Vértesi út mellett
 A városi hulladéklerakó mellett kavargó varjak tömegei már-már seregélyszerű látványt nyújtottak. (Egyébként akadnak már seregélyek is, bár én még nem találkoztam idén velük.)
Vetési varjak

Bocskaikertben az erdő nyújtja a legszebb téli képet:
Téli táj
 Madármozgás alig volt, pedig jó kétórás gyaloglással próbáltam felderíteni a terepet. A legjobb fajnak ma ez a rövidkarmú fakusz bizonyult. No nem óriási ritkaság, de azért mégsem minden alkalommal kerül szem elé.
Rövidkarmú fakusz
 A teljesen fehér szántókon könnyebb észrevenni a mozgást. Ezek az őzek sem tudtak elrejtőzni:
Őzek
 A madáretetőnkön is nagy a mozgás. A szokásos verebeken és cinegéken kívül az elmúlt napokban megjelentek a csízek és a tengelicek is. Ma délután próbáltam volna őket is megörökíteni, de hiába mondtam, hogy csíz... - nem jöttek.
Helyettük azonban rigókat sikerült aránylag közelről fotózni. Néhány napja a fenyőrigók is itt vannak és a kirakott almákat is látogatják, de a kedvencük mégis a tűztövis bogyója.
Fenyőrigó

Fenyőrigó

Fekete rigó
 A csízek csak távolról szemlélődtek, most nem szálltak az etetőre:
Csízek

Fenyőrigó

Fenyőrigó

Fenyőrigó
 Nekem ez a példány tetszett ma leginkább. A legélénkebb színeket is ezen a madáron figyeltem meg, talán a fotó is visszadja az élményt:
Fenyőrigó

Felirat hozzáadása
 A fekete rigó annyira nem örült a rokonoknak. Rendre sikerrel próbálta elzavarni nála valamival termetesebb téli vendégeket. 
Fekete rigó