Bár eredetileg a TKM-tározó teljes bejárását terveztem, idő- és benzinhiány okán inkább Szepes felől közelítettem. Régen jártam már a Sárga dűlő folytatásán, az itteni szárazság folytán most autóval is egészen jól lehetett haladni. (Néhány napja a mikepércsi határban nem tudtam bemenni kocsival a dűlőútra, akkora sár volt!) Egy napraforgótábla mellett tettem le az autót, és gyalog baktattam tovább dél felé. Ez a növény Van Gogh óta megunhatatlan, ritkán tudom megállni, hogy ne fényképezzem. Most így sikerült:
Az itt kezdődő szikesek már sejtetik, hogy jó kis élőhelyeken járok. Valahogy mindig jókedvre derít, amikor meglátom a fehéren vakító talajt a lábam alatt, mert sokan talán nem is gondolják, hogy Debrecenhez ilyen közel is találhatók szikes gyepek és mocsarak. A sziki útifű, a sóvirág és a bárányparéj is mutatja, hogy jó helyen járok! Közben sárga billegetők repkednek körülöttem, majd megszólal a mezei pacsirta is. Előttem meg egy búbosbanka száll át, két röpképre futja a találkozásból:
Háromnegyed óra kényelmes séta és nézelődés után érem el a TKM-tározó északi tavát. A vízen két cigányréce, de akadnak tőkések és kanalasok is. A kis vöcskök is meglepően nagy számban mutatkoznak. 25 példányt jegyzek fel a fiatalokkal együtt, ami az idei gyér mennyiséghez képest egész jó. (Egy-két párnál többet nem láttam a fajból költésidőben.) Szívesen tovább is mennék, hogy a többi tavat is ellenőrizzem, de az idő vészesen fogy. Így azután figyelmemet inkább az első két medencén békázó fattyúszerkők kötik le. A digitális korszaknak köszönhetően nem kell takarékoskodnom a kockákkal, így bátran próbálkozom a röpképekkel. Így aztán ilyen, "szárcsafejű" szerkőt is sikerül lencsevégre kapnom:
 |
| A "kétfejű" szerkő |
A szerkők akrobatikus repülésére példa ez a fotó:
 |
| Hátúszás levegőben: bemutatja egy fiatal fattyúszerkő |
Autofókuszos objektívvel nem lett volna akkora kunszt elcsípni a legszebb pillanatokat. Nekem viszont nincs ilyenem, manuális élesítéssel meg elég bizonytalan az eredmény. Szerencsére észrevettem, hogy a madarak nagyjából egyfajta útvonalon járják körbe a tavat, és csak vártam, míg újra közelebb jönnek és próbáltam újabb meg újabb képeket készíteni. Sok életlen és "mellélőtt" felvétel mellett akadtak azért jobbak is:
 |
| Felszálló ágban |
 |
| Öreg fattyúszerkő |
 |
| Öreg fattyúszerkő |
 |
| Most nem fogtam semmit - fiatal fattyúszerkő |
 |
| Tükröm, tükröm - fiatal fattyúszerkő |
 |
| Röpkép |
 |
| Mindjárt lecsapok! |
 |
| Kukucs! |
 |
| - Na majd én megmutatom! - öreg fattyúszerkő |
Bármennyire is szorított az idő, legalább negyven percet fotóztam a szerkőket. Végül még egy kis kócsag is berepült a légterembe, sajnos nem olyan közelre, mint vártam. Ez a kép lett a legjobb róla - be is illesztem ide, mert idén még nem is nagyon találkoztam itt a fajjal:
 |
| Kis kócsag |
Visszafelé a szandálomat is szögre (helyesebben állványra) akasztottam, így a kocsiig tartó háromnegyed órás utat mezítláb tettem meg a szepesi sziken. Még ez is élmény volt ma reggel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése