Mintha visszafelé folyna az idő... Ahelyett, hogy kifelé mennénk a télből, egyre inkább hidegebb lesz. Ma reggel még én is meglepődtem: olyan zimankó fogadott a sárándi határban, hogy azt hittem, ott fagyok meg. Mínusz tíz foknál biztosan hidegebb volt, az erős szél miatt azonban még kellemetlenebbnek éreztem a március véginek aligha nevezhető időjárást... Tegnap még 3 bütykös ásóludat és sok récefajt is látott a tározón Molnár Márton, de mára az egész vízfelület csonttá fagyott. Tizenöt piroslábú cankó ácsorgott a jégen, akárcsak ez a bütykös hattyú pár. Egyikük sem erre számított, igaz én magam sem.
Visszafelé még útba ejtettem a debreceni hulladéklerakót. Miután sikeresen bebocsátást nyertem, legalább 4000 dankasirállyal és néhány száz viharsirállyal találtam szembe magam. Egy mutatós példány az utóbbi fajból:
Mutatóba akadt néhány sárgalábú és sztyeppi sirály is:
Szomorúbb látvány volt a fehér gólyák jelenléte a szeméthegy tetején... Mert hiába a téli időjárás, vonuló madaraink hűségesen térnek vissza hozzánk, aztán kétségbeesetten kutatnak táplálék után.
(Tegnap délben nagy meglepetésemre például egy búbos banka bukkant fel a házunk udvarán.)
Az időnként levegőbe emelkedő sirálycsapatok jó témát kínáltak,
a röpképek készítése közben pedig már a háttér sem volt olyan zavaró:
Remélem, legközelebb már valami tavaszi hangulatú bejegyzéssel térhetek vissza.
Ránk férne már valami jobb idő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése